Elképzelhető, hogy a legtöbb ember számára egy falusi település legfontosabb közösségi terei a templom, a polgármesteri hivatal vagy az iskola. Pedig a könyvtár is betölthet egy ilyen központi szerepet, főleg olyan aprófalvakban, ahol a hagyományos közösségi színterek már nem működnek olyan aktívan, mint régen. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Felsőregmec egy ilyen különleges település, ahol a buszmegálló épülete ad otthont a helyi könyvtárnak. Ez a szokatlan megoldás jól példázza, hogyan tudják a közösségek a rendelkezésre álló erőforrásokat kreatívan felhasználni ahhoz, hogy életben tartsák a kultúra és az olvasás hagyományait.
A könyvtár története és szerepe a faluban
Felsőregmec kevesebb, mint 300 lelket számlál, de a helyiek büszkék arra, hogy a településen már több mint fél évszázada működik könyvtár. Ez nem kis teljesítmény egy ilyen kis lélekszámú község esetében. A könyvtár alapítása az 1960-as évekre nyúlik vissza, amikor a rendszerváltás előtti évtizedekben még sokkal élénkebb volt a kulturális élet a magyar falvakban. Akkoriban a tanácsházán kapott helyet a könyvtár, ami akkoriban fontos találkozási pont volt a helyiek számára.
Az évtizedek során a könyvtár persze többször is költözött, ahogy a település infrastruktúrája és épületei változtak. Az 1990-es évek elején aztán a buszmegálló épületébe költözött, ami azóta is az otthona. Ez a szokatlan elhelyezés kezdetben némi fejtörést okozott a helyieknek, de mára teljesen természetessé vált. Sőt, sok lakos számára egyenesen szimbolikus jelentőséggel bír, hogy a kultúra és az olvasás ilyen hangsúlyos helyen kapott helyet a faluban.
A könyvtár napjainkban is fontos közösségi tér Felsőregmecen. Nemcsak a könyvkölcsönzés zajlik itt, hanem rendszeresen tartanak különböző programokat, rendezvényeket is. Ilyen például a havi rendszerességgel megrendezett könyvklub, ahol a helyiek megvitathatják a legfrissebb olvasmányélményeiket. De emellett kézműves foglalkozásoknak, író-olvasó találkozóknak és egyéb kulturális eseményeknek is otthont ad az épület. A könyvtáros, Szabó Ildikó elmondása szerint a helyiek nagyon ragaszkodnak a könyvtárhoz, és sokan rendszeres látogatói a kis gyűjteménynek.
Az épület és a berendezés
A buszmegálló épülete egyszerű, de praktikus megoldásnak bizonyult a könyvtár elhelyezésére. A kb. 30 négyzetméteres épület tökéletesen megfelel a könyvtári funkcióknak, sőt, a buszozó helyiek számára is kényelmes, hogy itt tudják elérni a könyveket. Az épület belső tere jól ki van használva: a falakon körben polcok sorakoznak, melyeken a közel 3000 kötetes gyűjtemény kapott helyet.
A berendezés egyszerű, de praktikus és barátságos hangulatú. Néhány olvasósarok, egy asztal és székek várják a látogatókat. A falakon régi fotók és képeslapok láthatók a faluról, ami otthonossá teszi a teret. Bár a könyvtár mérete kicsi, a helyiek mégis nagyon szeretik ezt a közvetlen, családias légkört. Sokan úgy érzik, mintha a saját nappalijukban lennének, amikor betérnek ide egy-egy könyv kölcsönzésére.
A könyvállomány összetétele is jól tükrözi a helyi igényeket és érdeklődést. Megtalálhatók itt a klasszikus irodalmi művek mellett a legfrissebb bestsellerek, a gyerekkönyvek, valamint a történelmi, földrajzi és természettudományos kiadványok is. A könyvtáros igyekszik folyamatosan frissíteni és bővíteni az állományt, hogy mindenki megtalálja a számára érdekes olvasnivalót.
A könyvtár szerepe a közösség életében
Bár Felsőregmec egy apró, elöregedő község, a könyvtár mégis fontos szerepet tölt be a helyiek mindennapjaiban. Nemcsak a rendszeres olvasók járnak ide rendszeresen, hanem a fiatalabb generáció is szívesen betér egy-egy könyv vagy folyóirat olvasására. A könyvtár az egyetlen olyan közösségi tér a faluban, ahol a generációk találkozhatnak és beszélgethetnek egymással.
A könyvtár emellett fontos találkozási pont a helyiek számára. Sokan erre az alkalomra időzítik a buszmegállóban való várakozást, hogy közben egy kicsit elmélyülhessenek egy érdekes olvasmányban. Mások egyenesen a könyvtár miatt jönnek el a buszmegállóba, hogy kölcsönözzenek vagy visszavigyék a könyveket. Így a könyvtár egyfajta központi szerepet tölt be a falu életében, ami messze túlmutat a puszta könyvkölcsönzésen.
A könyvtáros, Szabó Ildikó kulcsfontosságú szerepet játszik ebben. Nemcsak a könyvállomány gondozásáért és a programok szervezéséért felel, hanem egyfajta közösségszervezőként is működik. Személyesen ismeri a rendszeres látogatókat, és igyekszik mindenkit bevonni a könyvtár életébe. Sokszor ő az, aki meghallgatja a helyiek gondjait-bajait, vagy éppen ötleteket ad nekik a szabadidő hasznos eltöltésére. Így a könyvtár nem csupán egy egyszerű kölcsönzőhely, hanem a közösségi élet központja is Felsőregmecen.
A könyvtár jövője
Bár Felsőregmec elöregedő község, a helyiek elszántak abban, hogy a jövőben is megőrizzék a könyvtár működését. A fenntartási költségeket elsősorban a település önkormányzata biztosítja, de a lakosok is rendszeresen adományoznak könyveket vagy pénzt a gyűjtemény gyarapítására. A könyvtáros, Szabó Ildikó szerint a fiatalabb generáció is egyre inkább felfedezi a könyvtár értékeit, ami reményt ad arra, hogy a jövőben is lesz utánpótlás az olvasók között.
Emellett a könyvtár vezetése azon dolgozik, hogy minél több programmal és szolgáltatással csalogassa be a helyieket. Tervezik például, hogy számítógépet és internetelérést biztosítanak az épületben, hogy azok a lakosok is használhassák a könyvtárat, akiknek otthon nincs lehetőségük a világhálóra csatlakozni. Ezenkívül a közösségi terek fejlesztése is napirenden van, hogy még otthonosabb és barátságosabb legyen a könyvtár épülete.
Bár a jövő mindig kérdéses egy ilyen kis lélekszámú faluban, a felsőregmeciek eltökéltek abban, hogy megőrizzék ezt a különleges intézményt. A könyvtár ugyanis nemcsak a kultúra és az olvasás fellegvára a településen, hanem a közösségi élet utolsó megmaradt központja is. Amíg ez a hely működik, addig Felsőregmec lakói biztosan megtalálják az módját, hogy életben tartsák a helyi identitást és hagyományokat.
A könyvtár épülete nem csupán praktikus megoldás a könyvek elhelyezésére, hanem szimbolikus jelentőséggel is bír a helyiek számára. Ahogy Szabó Ildikó, a könyvtáros elmondta, a buszmegálló épületében működő intézmény egyfajta szíve a falunak, ahol az emberek találkozhatnak, beszélgethetnek és megvitathatják a legfrissebb olvasmányélményeiket.
Ez a közösségi funkció különösen fontos Felsőregmec esetében, ahol a hagyományos közösségi színterek, mint a templom vagy az iskola, már nem működnek olyan aktívan, mint korábban. A könyvtár ebben a kontextusban valódi mentsvárnak bizonyul, ahol a generációk találkozhatnak, és ahol a fiatalok is felfedezhetik az olvasás örömeit. Sokan úgy érzik, mintha a saját nappalijukban lennének, amikor betérnek a könyvtárba, ami otthonos, családias hangulatot kölcsönöz az épületnek.
A könyvtáros, Szabó Ildikó kulcsfontosságú szerepet tölt be ebben a folyamatban. Nemcsak a könyvek gondozásáért és a programok szervezéséért felel, hanem egyfajta közösségszervezőként is működik. Személyes kapcsolatot ápol a rendszeres látogatókkal, meghallgatja a problémáikat, és ötleteket ad a szabadidő hasznos eltöltésére. Így a könyvtár valódi találkozási ponttá válik a faluban, ahol az emberek nem csupán könyveket kölcsönöznek, hanem beszélgetnek, közösséget építenek, és ápolják a helyi identitást.
Mindez különösen fontos egy elöregedő község esetében, mint amilyen Felsőregmec. A fiatalabb generáció bevonása a könyvtár életébe kulcsfontosságú a jövő szempontjából, és a vezetés ennek érdekében tervezi a szolgáltatások bővítését, például a számítógép és az internet elérhetővé tételét. Emellett a közösségi terek fejlesztése is napirenden van, hogy még otthonosabb és barátságosabb legyen a könyvtár épülete.
Bár a jövő mindig kérdéses egy ilyen kis lélekszámú faluban, a felsőregmeciek eltökéltek abban, hogy megőrizzék ezt a különleges intézményt. A könyvtár ugyanis nemcsak a kultúra és az olvasás fellegvára a településen, hanem a közösségi élet utolsó megmaradt központja is. Amíg ez a hely működik, addig Felsőregmec lakói biztosan megtalálják az módját, hogy életben tartsák a helyi identitást és hagyományokat.
