A díszletek mögött rejlő valóság
A filmkészítés egy rendkívül összetett folyamat, ami sokszor eltakarja a valóságot a nézők szeme elől. Míg a vásznon egy adott helyszín jelenik meg, a valóságban gyakran egészen máshol forgatták azokat a jeleneteket. Ennek oka lehet a költséghatékonyság, a hozzáférhetőség vagy akár a biztonság. Nézzünk meg néhány olyan filmet, amik valójában nem azon a helyszínen készültek, amit a végső vágás sugall.
A Csillagok háborúja világa
A Csillagok háborúja-saga minden idők egyik legsikeresebb és legbefolyásosabb filmsorozata. George Lucas elképzelése egy olyan mitologikus univerzum volt, ahol a jó és a rossz örök harca zajlik a Csillagok háborúja-galaxisban. Bár a filmek számos táján járunk a különböző bolygókon, a valóságban a díszletek nagy részét csak egy-egy helyszínen építették fel.
Az első film, az Egy új remény forgatása például nagyrészt a tunéziai Sahara-sivatagban zajlott. A Tatooine bolygót megjelenítő sivatagi jeleneteket a Chott el Djerid sóstó partján, valamint a Mos Espa városát formázó Matmata-barlangváros környékén vették fel. A Hoth bolygó jeleneteit viszont egy teljesen más helyszínen, az Északi-sarkon, Norvégiában rögzítették.
A Birodalmi invázió csatáját ábrázoló Endor-hold jeleneteit pedig Kaliforniában, a Redwood Nemzeti Park őserdejében forgatták. Így a vásznon látható lenyűgöző, egzotikus tájak valójában egymástól távoli, teljesen különböző helyszínek mozaikjából állnak össze.
A Keresztapa titkai
Francis Ford Coppola kultikus filmje, A Keresztapa szintén számos helyszínen készült, melyek közül csak egy-kettő kapcsolódik a történet valós helyszíneihez. A film cselekménye New Yorkban és Szicíliában játszódik, ám a forgatás zömét mégsem ezeken a helyszíneken bonyolították le.
A szicíliai jeleneteket például nem Olaszországban, hanem Máltán vették fel. A film egyik legjelentősebb helyszíne, a Corleone család birtoka, a valóságban nem is Szicílián, hanem Castelgandolfoban, a Vatikán nyári rezidenciája közelében található. A film legendás keresztelői jelenete pedig nem is Szicílián, hanem New Yorkban, a Staten-szigeten készült.
Coppola tudatosan törekedett arra, hogy a film vizuális világát a lehető leghitelesebben ábrázolja, még ha ez azt is jelentette, hogy a valós helyszínek helyett más, hasonló környezeteket kellett választania a forgatáshoz.
A Szellemirtók titokzatos helyszínei
A Szellemirtók kultikus filmje szintén számos olyan helyszínen készült, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül a film cselekményéhez. A cselekmény New Yorkban játszódik, ám a forgatás helyszínei gyakran attól távol estek.
A film ikonikus nyitójelenetét például nem New Yorkban, hanem Los Angelesben vették fel, a Herald Examiner épületének tetején. A Szellemirtók irodája, a firkafalas, elhanyagolt épület pedig valójában a 14. utcai Firehouse épülete volt New Yorkban. A film egyik legmeghatározóbb helyszíne, a Szellemirtók főhadiszállása, a 55. utcai épület is valójában egy teljesen más, a film cselekményétől független helyszín volt.
A rendezők tudatosan választottak olyan helyszíneket, amelyek jól illeszkedtek a film hangulatához és vizuális világához, még ha azok földrajzilag nem is kapcsolódtak a történet valós helyszíneihez.
Távol-keleti díszletek Amerikában
Számos hollywoodi film játszódik távol-keleti helyszíneken, ám a valóságban ezeket a jeleneteket nem Ázsiában, hanem az Egyesült Államokban forgatták. Ennek oka leginkább a logisztikai és költségvetési megfontolásokban keresendő.
Az Utolsó szamuráj című film például nem Japánban, hanem az amerikai állam, Washington államban készült. A film kulisszái között látható japán falvak, templomok és kastélyok valójában a Tatoosh-hegység lábánál fekvő Forks városban épültek fel. Hasonlóképpen a Kung Fu Panda animációs film jeleneteit sem Kínában, hanem a kaliforniai Emeryville-ben vették fel a Pixar stúdióiban.
Ezekben az esetekben a rendezők és a stáb tudatosan választották ki azokat az amerikai helyszíneket, amelyek a legjobban megközelítették az ábrázolni kívánt távol-keleti környezetet. Így a végső filmben egy olyan illúziót tudtak kelteni, mintha a cselekmény valóban az eredeti, távol-keleti helyszíneken játszódna.
Hollywoodi díszletek a világ körül
Nem csak távol-keleti, de más, exotikus helyszínek megjelenítése is gyakran igényel kreatív megoldásokat a filmkészítők részéről. Számos esetben egy-egy külföldi helyszín bemutatása valójában Hollywood stúdióiban vagy más, földrajzilag távol eső helyszíneken készült.
Az Óz, a csodák csodája című klasszikus film például nem Kansasban, hanem a kaliforniai Culver City-ben található MGM stúdióban készült. A forgatás során hatalmas, festői tájakat és fantáziavilágokat építettek fel, amelyek a végső filmben egy varázslatos, mesebeli Óz-birodalommá álltak össze.
Hasonlóképpen a Casablanca híres jelenetei sem Marokkóban, hanem Warner Bros. stúdióiban, Burbankben készültek. A rendezők és a díszlettervezők olyan hitelesen alakították ki a marokkói hangulatot, hogy a nézők szinte elfeledkeznek arról, hogy valójában egy hollywoodi filmstúdióban járnak.
Ezek a példák jól mutatják, hogy a filmkészítés kulissza mögötti világa milyen kreatív és innovatív megoldásokat igényel a valóság illúziójának megteremtéséhez. Még a legexotikusabb helyszínek is gyakran Hollywood stúdióinak díszletei mögött bújnak meg.
A Csillagok háborúja-saga forgatási helyszíneinek változatossága nem áll meg a Tatooine-nál és a Hoth-nál. A galaxis további bolygóinak megjelenítése is számos különleges helyszínt igényelt a stábtól.
A Dagobah bolygó mocsaras, őserdei tájait például nem a távoli Amazóniában, hanem jóval közelebb, az angliai Black Park területén vették fel. A rendezők azért estek erre a helyszínre, mert a páratartalom és a növényzet tökéletesen illeszkedett a Yoda mester otthonául szolgáló bolygó hangulatához. Ráadásul a Black Park közelebb volt a londoni stúdióhoz, így a logisztika is egyszerűbb volt.
Hasonló megfontolások vezették a forgatócsoportot a Yavin 4-es bolygó jeleneteinek kiválasztásakor is. Bár a film cselekménye szerint a lázadók egyik legfontosabb bázisa egy ősi maja templom-komplexumon található, a valóságban ezeket a felvételeket Guatemala dzsungeleiben, az El Ceibal régészeti lelőhelyen készítették. A hatalmas, szinte érintetlen őserdei környezet tökéletesen megfelelt a rendezők elképzeléseinek.
Talán a legmeglepőbb helyszín a Bespin bolygó, a Felhőváros volt. Bár a film nézői egy lebegő, futurisztikus metropoliszt látnak, a valóságban ezeket a jeleneteket Észak-Spanyolországban, a Saragossza közelében található Riópar városkában vették fel. A rendezők azért ezt a helyszínt választották, mert a városkában található, különleges, sziklába vájt házak és utcák tökéletesen illeszkedtek a Felhőváros képéhez.
A Csillagok háborúja-saga tehát nem csupán a történet és a szereplők, de a helyszínek tekintetében is egy rendkívül kreatív és innovatív filmkészítési folyamatot takar. George Lucas és stábja tudatosan kereste meg azokat a helyszíneket szerte a világban, amelyek a leginkább megfeleltek az egyes bolygók hangulatának és vizuális megjelenésének. Ezáltal egy olyan filmvilágot hoztak létre, amely a valóság teljesen különböző elemeiből áll össze.
Hasonló megoldásokkal találkozhatunk más, nagy költségvetésű filmek esetében is. A Gyűrűk Ura-trilógia például szintén számos olyan helyszínen készült, amelyek távol esnek a cselekmény eredeti, középföldi környezetétől. A Mordor sötét, vulkanikus tájait például nem Új-Zélandon, hanem Izland vadon elterülő, lávavidékein vették fel. A Helm-szurdok csatáját ábrázoló jeleneteket pedig Walesben, a Brecon Beacons Nemzeti Park területén rögzítették.
Peter Jackson rendező és stábja számára is kulcsfontosságú volt, hogy a lehető leghitelesebben tudják megjeleníteni Tolkien legendás világát. Ehhez olyan helyszíneket kerestek, amelyek a leginkább illeszkedtek az egyes táj- és városképek hangulatához, függetlenül attól, hogy azok földrajzilag mennyire kapcsolódtak a regény cselekményéhez.
Hasonló logika mentén születtek meg a Csillagok háborúja-saga legfontosabb helyszínei is. A rendezők és a stáb számára elsődleges szempont volt, hogy a lehető leghitelesebb és lenyűgözőbb környezetet teremtsék meg a film világához. Ennek érdekében nem riadtak vissza attól, hogy a valós földrajzi helyszínek helyett más, de a megfelelő hangulatot sugárzó helyszíneket válasszanak a forgatáshoz.
Mindez jól mutatja, hogy a filmkészítés korántsem olyan egyszerű, mint ahogyan az a végeredményen látszik. A látványos, meggyőző helyszínek megteremtése komoly kutatómunkát, logisztikai tervezést és kreativitást igényel a stábtól. A rendezők és a produkciós csapat számára nem a valós földrajzi helyszínek hű reprodukálása a cél, hanem az, hogy a film világának hangulatát a legmeggyőzőbben tudják közvetíteni a nézők felé.
Ezek a példák arra is rávilágítanak, hogy a filmkészítés olyan interdiszciplináris tevékenység, amely messze túlmutat a puszta történetmesélésen. A látványvilág megteremtése, a helyszínek kiválasztása és kialakítása legalább olyan fontos szerepet játszik a végső filmélmény kialakításában, mint a forgatókönyv vagy a szereplőválogatás. A rendezők és a stáb kreativitása és innovativitása nélkül a legizgalmasabb filmtörténetek is veszítenének erejükből és varázslatosságukból.
Mindez arra int bennünket, hogy a filmek mögötti kulisszákat is érdemes közelebbről megismernünk. Csak így érthetjük meg igazán, hogy a látványos, elképesztő helyszínek milyen hatalmas erőfeszítések árán születnek meg. A filmek végleges, látható formája csupán a jéghegy csúcsa – a valódi varázslat a háttérben zajlik.
